Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dobogókő

2009.09.27

Dobogókő

 

 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
(Dobogókő szócikkből átirányítva)

Ugrás: navigáció, keresés

 

 

 

Kép

 

 

 

Dobogó-kő
 
700 m
Hely
Hegység

 

A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely Pest megyében. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszhez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő (2001).

 

Tartalomjegyzék
 
Fekvése
Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 699,746 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak (Rám-szakadék).
Távolsága más hegycsúcsokhoz, légvonalban:

 

 

 

Kép

saját fotó

 

 

 

Története
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. Dobogókőn épült az ország első hegyi menedékháza, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. Az egykori menedékház ma turistamúzeum. Az 1920-as trianoni békeszerződést követően Dobogókőn jelölték ki és hozták létre 1923-ban a mai Magyarország első sípályáját, melyet jelenleg a Dobogókőért Alapítvány működtet.

Mivel a dobogó-kői turizmusból befolyó pénzek nagy részét Pilisszentkereszt település fejlesztésére fordították, Dobogókőn 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy Esztergomhoz csatlakozzanak. A referendum eredményes volt, az 51 fő választásra jogosult többsége a királyváros mellett voksolt, de mivel nem sikerült megállapodni a pilisszentkereszti önkormányzattal, változás nem történt. További nehézséget jelent, hogy az Esztergomhoz való csatlakozás megyeváltást is jelentene. 2003-ban a Pest Megyei Önkormányzat nem támogatta a kezdeményezést, és a Parlamentre bízta a döntést. Várhatóan újabb népszavazást tartanak, ha a településrész lakossága eléri a 300 főt.

 

 

 

Kép

saját fotó

 

 

Dobogó-kő mint energiaközpont
 
Rám-hegy, Ferenczy-szikla
Az ezoterikus világszemlélet értelmében a Föld szívcsakrája Dobogókőn található. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik. A Dobogókőre látogató egyre több zarándok között meg kell említeni a kambodzsai és a laoszi lámát, és a rendszeresnek számító buddhista szerzeteseket is. Shaolin falu is épült a közelében, ami a Két bükkfa-nyeregtől nem messze, a Bund-forrás mellett található.
Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén van.” A Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik.

Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével. Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt. Állítólag a Föld szívcsakrája pontosan a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Néhányan úgy tartják, aki felkeresi ezt a pontot, annak szervezete feltöltődik energiával, egészsége pedig megerősödik. Ha beteg, állítólag csodálatos gyógyulásban lehet része.

 

 

Megközelíthetősége

Dobogókő elérhető Budapest felől a 11-es (Szentendrei) úton, a PomázPilisszentkereszt útvonalon, illetve Esztergom felől, Pilisszentlélek mellett elhaladva. Mindkét útvonalon Volán távolsági autóbuszok teszik jól megközelíthetővé. Az esztergomi 9-es helyi járat végállomása Dobogókő. A helyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

 

Látnivalók
  • Itt létesült 1898-ban az ország első, Eötvös Lorándról elnevezett turistaháza, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. Ma turistamúzeum (1983-ban nyílt meg).
  • A téli sportokra különösen alkalmas területen (sífelvonó) már a két világháború között is voltak üdülők, amelyek száma az elmúlt évtizedekben is növekedett.
  • Téry-emlékmű – Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket (Christián Sándor műve, 1926).
  • Siketek Szűz Mária-kegyhelye, a kilátó alatt.

 

 

 

Kép

saját fotó

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.