Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Esztergomi Bazilika

2009.09.24

Esztergomi bazilika

 

 

 

 

Kép

 

 

 

 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

 

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház
(Esztergomi bazilika)
 
Cím
2500 Esztergom,
Szent István tér 1.
Építési adatok
Építés éve
Rekonstrukciók évei
?, 2009
Építési stílus
Klasszicista, a kripta óegyiptomi
Felhasznált anyagok
kő, vörös- és fehér márvány, vörösréz a kupola borítására
Védettség
Tervező
Építési adatok
Felhasználási terület
Templom, kincstár, kilátó
Tulajdonos
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság
157 m
Alaprajz
Téglalap
Magassága
100 m
Hosszúsága
118 m
Szélessége
49 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei
Elhelyezkedése
 
Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház

 

A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európában megelőzi a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-katedrális (108 m) és a Kölni dóm (157 m), világviszonylatban a 18. helyen áll.[1]

 

Tartalomjegyzék

A bazilika elődei

 

A bazilika és a rondella

A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.

 

Története
A bazilika környéke a Sötétkapuval, a várral, és háttérben az Ószemináriummal
A bazilika előtti Szent István tér
Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen a régi királyi vár romjain, amikor az érsekség visszatért Esztergomba Nagyszombatról, ahová még a török elől menekült. Az alapkőletétre április 23-án került sor Szent Adalbert ünnepén.
Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárának előterében. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Monarchia legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.
A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A II. világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapot, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata elpusztult.

 

2005-ben adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását. 250 reflektor közel 80 kilowatt teljesítménnyel világítja meg az épületet.[2] 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben jelentették be, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. 2009-ben nagyszabású felújítás kezdődik meg. A feljárót átalakítják, újraszigetelik az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakolnak, eltüntetik a ma is látható háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítanak ki.[3]

 

Harangok

Három harangja van. Mindegyik a déli oldaltoronyban. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 cm, Szlezák László öntötte 1938-ban. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt ezért újra kellett önteni. A harangot Schaudt András öntötte. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 cm, Schaudt András öntötte 1858-ban Pesten. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 cm, Budán öntötte Joseph Steinstock. A harangon az 1751-es évszám olvasható. Ez azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.

 

Az épület
A bazilika kupolája
A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE („a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”). Páczay Pál négy méter magas, fából faragott Szent István-szobra bazilika északi harangtornyába került, ahol az államalapító király kápolnáját adták át 2001-ben.
A bazilika belső alapterülete 5660 m²; 118 m hosszú és 49 m széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál 71,5 méter magas belülről, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méternél végződnek. 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják. Oltárképe 13,5 × 6,6 méteres, Mária mennybemenetelét ábrázolja (Michelangelo Grigoletti munkája). Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe.
A plébánia területéhez tartozik a Simor Papi Otthon kápolnája. A plébánia területén élő hívek száma 800 fő.[4]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.