Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyilkos tó

2009.11.06

Gyilkos-tó - Lacu Roşu - Morder-See

 
 

Gyilkos-tó A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található.

A tó 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül.
A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó.

A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a "vörös" és a "gyilkos" jelzőket azzal a legendával, ami szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól együtt, és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.

Kép A tó eredetiségét és varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja. A vízből kilátszó csonkok a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai. Sajnos ez az elárasztott erdő napjainkban rohamosan pusztul. A fenyőcsonkok víz alatti részét a kalciumkarbonátos, vasoxidos víz konzerválta, míg a víz feletti részét a fagyás-olvadás, a korhadás erősen megcsonkította. A század eleji fényképeken még jól látszanak a vízből kiálló, 3-5 méter magas facsonkok, melyek napjainkban már alig érik el a 30-50 centiméteres magasságot.

Herman Ottó 1871-ben ezt írja az elárasztott erdő pusztulásáról:
" A fenyvek éveken át küszködtek a szokatlan, természetök ellenére való új állapottal, azután meghaltak, - a tűk leperegtek, leáztak - a vízből kiálló csúcsokról levált a kéreg, s a tó csapkodó hulláma, eső, vihar és verőfény elvégezték a fehérítést, - e kifehéredett fenyőcsúcsok, ágak úgy emelkednek ki a tó sötétzöld színéből, mint valami panaszos csontvázak, mintha keseregve nyújtanák ki karjaikat az ég felé, mely kegyetlen sorsra kárhoztatta őket."

Kép A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkősziklák, melyek a következők: Gyilkos-hegy (1381 m), Kis-Cohárd (1352 m), Nagy-Cohárd (1507 m), Likas-csúcs (1676 m).

 

 

 

 

 

Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltődik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra teljesen eltűnik, azaz feltöltődik.

Balogh Ernő - geológiai szakíró -, aki 1939-ben mindössze száz évet jósolt a tónak, keserűen állapítja meg:
" Hogyan fognak majd festeni a fényes paloták egy nagy, posványos ingovány körül és ugyan ki áll majd kötélnek, hogy ennek a kitűnő szúnyogtenyészdének partján átvakarózza a nyarat. Ne takarékoskodjuk a gyógyítással, mert a temetés többe fog kerülni."

(Forrás: Erdélyi Gyopár 2002/3 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye)

A tó környékén az egész infrastruktúra felújításra szorul.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.