Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


XANTUS JÁNOS ÁLLATKERT

2009.11.08

XANTUS JÁNOS ÁLLATKERT

 

Cím: 9027 Győr, Kiskút-liget
Telefon: +36 96 618-367
Fax:+36 96 618-367
Honlap: www.zoogyor.com
E-mail: zoogyor@zoogyor.com

Támogatás:

Alapítás éve: 1967
Terület: 9 hektár
Fajok száma*: 100
EEP/ESB fajok száma*: 5/12 (17%)
Egyedek száma*: 1000
Igazgató: Dr. Andréka György
Dolgozók létszáma*: 29
Látogatók száma (2007): 123.444
Tagság: MÁSZ, ISIS
*2009. január 1-én

Fejlesztések (2000 óta):
Ragadozósor átfogó átalakítása - 2002
Örvösmedve és tigriskifutó átadása - 2002 Gazdasági udvar új tárolóépülete elkészült - 2002
Elindult a csimpánzok új házának építése - 2003
Folytatódott a karanténépület kialakítása - 2003
Átadásra került az új állatsimogató és játszótér - 2003
A nagytestű patás fajok tartóhelyeinek átalakítása fejeződött be - 2004
Befejeződött a karantén építése és két újabb takarmánytároló került átadásra - 2004 Felújításra került az állatkert oktatóterme - 2005
Az információs táblarendszer korszerűsítése befejeződött - 2006
A terráriumház korszerűsítése májusban került befejezésre - 2006
Befejezésre került az állatorvosi blokk felépítése - 2006
Felépül a Dél-Amerika ház - 2007
Felépül a zsiráf-és zebraház - 2007
Elkészül a csimpánzok korszerű külső kifutója - 2007
Az állatkert megnyitja és benépesíti újabb bővítési területét - 2008

 

A XANTUS JÁNOS ÁLLATKERT TÖRTÉNETE - Győrben eredetileg 1959-ben a Püspök-erdőben létesült Vadaspark. Itt természetes, erdei környezetben lehetett látni a különböző fajokat. A bemutatott állatok a hazai fauna illusztris képviselőiből álltak, és nagy területen, karámokban lehetett őket megcsodálni. A látogatók szívesen sétáltak az erdőben, miközben hazai nagyvadakkal találkozhattak. Természetesen nem maradhattak el a magyar kutyafajták sem, mint a puli, pumi, mudi, kuvasz és komondor. Az állatállomány szépen gazdagodott és az évek alatt az állatkert eljutott arra a szintre, hogy barnamedve bemutatására is vállalkozott.

A szépreményű vadaspark fejlődésének a természet szabott határt, amikor is öt év működése után elmosta az egészet a Duna és az állatok nagy része odaveszett.

A város vezetése elhatározta, hogy Győrnek szüksége van állatkertre, de biztonságos helyen. Hamarosan megtörtént az új állatkert területének kijelölése, majd megkezdődtek az építő munkák.

Kiskúton, 1967. május 1-jén, megnyitotta kapuit az új győri Vadaspark, melynek fő célja továbbra is a hazai, őshonos állatfajok bemutatása volt.

 

A növekvő látogatói igények ösztönző hatására a hazai fauna mellett, egzotikus állatok is érkeztek. Az intézmény már Xantus János Állatkert néven működött.
1988-ban megépült a Terráriumház, ahol kétéltűeket és halakat mutattak be.

Az állatkert állatállománya szépen gyarapodott, de a területi korlátok hamar megmutatkoztak. Egy ideig az ország második leggazdagabb vidéki állatkertje volt, csakhogy éppen a bemutatással volt egy kis baj, ugyanis a közel 130 fajt 2,9 hektárnyi területre zsúfolták be.

 

Sajnos a következő időszakban nem történtek pozitív változások, és 1996-ban megkérdőjelezték az intézmény alkalmasságát. Az állatkertet nagyon közelről fenyegette a bezárás veszélye, de a győriek összefogása megmentette. 1996-ban dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója, illetve dr. Andréka György tanulmányt készítettek az állatkertről, majd megoldási és hosszú távú fejlesztési javaslattal álltak elő.
Ekkor került az állatkert élére dr. Andréka György, aki pár évet kapott arra, hogy bebizonyítsa az állatkert létjogosultságát. Sikerült neki.

Első lépésként csökkentették azon állatok számát, melyeknek nem tudtak megfelelő tartáshelyet biztosítani, valamint a megmaradt állatok kifutóit kezdetben lehetőségekhez mérten megnagyobbították. A kis területen szinte mindent le kellett bontani, s helyette teljesen újat kellett építeni.

 

 

 

 

Az 1967-ben megnyitott állatkert jelentős megújuláson ment keresztül az elmúlt tíz évben. 100 állatfaj több mint 500 egyedét, nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be.
A sokszínű bemutatóban, afrikai, dél-amerikai, ázsiai és ausztrál fajok is megtalálhatók.
Évente 130-150 ezer vendég látogatja a parkot.

 

1997-ben elkészült a gibbon-sziget ahova már új fajként költözhetett be a két fiatal gibbon.
A másik nagy kedvenc Dona a 2000-ben új házba költöző - Magyarországon először látható- törpevíziló aki az Európai Fajmegmentési Program keretében egy külföldi állatkertből érkezett. 2007-re, a Kert 40 éves születésnapjára, befejeződött a régi terület korszerűsítése, így új kifutókban élnek a tigrisek, az oroszlánok, a medvék és a zsiráfok. 2009-ben az afrikai patások, jávor-antilopok, szitatungák, zebrák és a struccok új házának felépítése a cél.

 

 

Az állatkert fontosnak tartja a hazai állatvilág védelmét is. Mindig segít a sérült, elárvult állatok megmentésében és repatriálásában. Tavasszal bagolyfiókák sokaságát fogadja be, emellett őzsuták, őzbakok nevelkednek az állatkert ideiglenes szállásán. A nyár folyamán tőkés récék, gólyák, vörös vércsék, egerészölyvek kapnak otthont, hogy a megfelelő gondoskodás után egészségesen újra a szabadban élhessenek.

 

A tágas kifutók között, az erdei sétaúton bandukolva, árnyas platánliget övezi a sétautat, ami egész napos kikapcsolódást nyújt az állatkertet szeretőknek.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.